Harmónikus pihenés, vidéki vendégszeretet

Miért érdemes Esztergomba látogatni?

Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye. 

Esztergom földrajzilag remek adottságokkal bír, a Visegrádi-hegységtől nyugatra, a Pilis lábánál, a Duna jobb partján, Budapesttől alig 50 km-re fekszik. Ezek tulajdonsága miatt a Dunakanyar legfelső városának is gyakran nevezik. A kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város már a történelmi időkben is lakott volt, a Római Birodalomban Salvio Mansio néven ismerték.  A magyarok érkezése után Géza fejedelem alapította 972 körül. Az Árpád korban Magyarország fővárosa, a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. A város neve megkérdőjelezhetetlenül összefonódott az ország történelmével és kultúrájával. A magyar történelemben nem található olyan korszak, amelyben valamilyen módon ne kerülne említésre Esztergom város neve.

Fentiek miatt jelentős mennyiségű kulturális és történelmi látnivaló között barangolhatnak az ide látogatatók akár egy napra érkeznek, akár hosszabb időre választják a várost  a kikapcsolódni vágyók. Esztergom nagyon gazdag kulturális programkínálattal rendelkezik az egész év folyamán (Esztergomi nyári játékok, Kézműves vásár, Nemzetközi gitárfesztivál, stb.

Esztergomban több városrészben nyílik az érdeklődőknek barangolni, melyek elnevezéséről az Önkormányzat 2004-ben döntött. Ennek során igyekeztek visszahozni a mára már kihalt, többségében középkori eredetű elnevezéseket, melynek köszönhetően napjainkban mintegy harminc városrészt lehet egymástól elkülöníteni. Ezek közül a legjelentősebbek a Királyi városrész (latinul: Regia Civitas): a mai belváros területe, egykoron a király tulajdona volt és a kezdetekben teljesen külön állt a mai város többi részétől. A falak által körülvett városrészt különböző tulajdonú és jogállású külvárosok övezték. A Királyi városrésztől északra fekvő Víziváros az érseké volt, 1895 óta tekinthető Esztergom részének . Nevét nem csak földrajzi elhelyezkedése miatt kapta, hanem mert a városrész bővelkedett meleg vízű forrásokban. A városrész központja a Várhegy, melynek tetején a Főszékesegyház emelkedik a város fölé. 


Városháza

Az 1772-1773-ban épült városháza egy árkádos, barokk stílusú palota a Széchenyi tér déli oldalán. 

Helyén eredetileg Bottyán János (Vak Bottyán), a Rákóczi-szabadságharc hadvezérének háza állt, azonban az egy villámcsapás során lángra kapott és leégett 1770-ben. A mai épületet ezután kezdték építeni a tervek szerint a városi gimnázium otthonaként. Az épületet gyakran lábasháznak is nevezik a földszinten található 11 árkádív miatt, amely boltíves folyosót képez.

 

 

Müller Ház – Posta

A Széchenyi térre néző kétszintes sarokház 1863-ban épült Prokopp János tervei alapján Bischitzky János megrendelésére.

Az épület előtt lévő díszes térkövezéssel együtt a Széchenyi tér legimpozánsabb épülete 1890-ben került a vaskereskedő Müller Gyula birtokába. 1897-től a város tulajdonát képezi, a mai napig postahivatalként működik. Felújítása 1997-ben történt.

 

Aquasziget

A város egyik leglátogatottabb komplexumaként az Aquasziget egyaránt célpontja az élményfürdőzés, a wellnesst vagy éppen az egészségmegőrzés céljából Esztergomba érkezőknek. 

A fürdőben 10 medence található, melyből 5 fedett, 5 pedig szabadtéri. Az 1,8 hektáros területen fekvő komplexum 2005-ben épült és bár futurisztikus a megjelenése a zöld növényborításának köszönhetően mégis természetes hatást kelt. A belső medencék között hatalmas élménymedence, gejzír, sodrófolyosó, barlang és buzgárok találhatók. A fedett élményfürdőben infraszauna, terrárium, dísztó, sörözők, látványkonyha is található. A külterület kizárólag május 1. és augusztus 31. között, a nyári szezon alatt vehető igénybe. Az élményelemek között 4 darab csúszda is található, melyből kettő beltéri.

További információk: https://www.aquasziget.hu

Mária Valéria híd

A Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a Szlovákiai Párkánnyal. Az 1895-ben elkészült híd 518 méter hosszú, 12 méter széles. A híd a személygépjárműves és a gyalogos forgalom előtt is nyitott.

Az elmúlt évtizedek során a Mária Valéria híd többször megrongálódott, használhatatlanná vált. Utoljára akkor, mikor a visszavonuló német csapatok 1944 decemberében felrobbantották. Az újjáépítésre fél évszázadot, pontosabban 57 évet kellet várni. A újjáépített hidat 2001. október 11-én adták át a forgalomnak, mely igaz határvárossá tette Esztergomot és Párkányt. A hidat Feketeházy János tervezte, nevét Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról kapta.

Központi kávéház

A Központi Kávéház (Szamos Cukrászda) Esztergom belvárosában található a Vörösmarty utca és a Rákóczi tér sarkán. A Lindtner Henrich által 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei alatt. Utoljára 2006-ban újították fel, de még ma is őrzi a századfordulós kávéházak hangulatát.

Lindtner hosszasan tanulmányozta a bécsi kávéházakat, és azok alapján akart egyet alapítani Esztergomban is. A bútorokat, berendezéseket és az üvegeket Bécsből hozatta. A porcelánt Csehországból, a kávéfőző edényeket Törökországból. A cukrászdában megtalálhatók a Szamos megszokott termékei, de olyanokkal is találkozhatunk, melyekkel még más Szamos cukrászdában még nem találkoztunk.

A Központi kávéház működtetését 2008-óta a Szamos Marcipán vette át.

magdalenavendeghaz@gmail.com

Esztergomi vár

A város egyik legfőbb látnivalója a mintegy 50 méter magas vár a Duna jobb oldalán emelkedik Esztergom fölé. 

Benne jelenleg is lakóépületek találhatók, melyeket Árpád-házi III. Béla király parancsára építették külföldi építőmesterek. A déli sziklacsúcson III. Béla egykori palotájának maradványai között sétálhatunk, melyek nemcsak a város, de az ország Árpád-kori építészetének legimpozánsabb épületei.

A királyi vár 2015 tavaszára több turisztikai látványossággal gazdagodott. Több, a turisták előtt addig elzárt terület látogathatóvá vált. Ilyen a Beatrix-terem, a királyi várkápolna  és Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája, valamint a Studiolo.

A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum.

2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Botticelli-freskót, és a Vitéz-studiolót védi a beázástól. 

Esztergomi Bazilika és Szent István tér

Az Esztergomi Bazilika 1822 – 1869 között épült klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. Építését Rudnay Sándor prímás kezdte meg 1822-ben, melyet 1831-ben bekövetkező haláláig folytatott.

A várhegyen magasodó bazilika Magyarország legmagasabb épülete.  A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel. 

A Bazilika egész évben nyitva van, egyéni és liturgikus látogatása díjmentes. Belépési díj megfizetése ellenében látogatható a Kripta, a Kincstár, a Panorámaterem valamint a Kupola.

A Bazilika épülete ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárgy gyűjteményének, a Főszékesegyházi Kincstárnak, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van. A kincstár a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. A szertartáshoz használt liturgikus tárgyak, az úgynevezett klenódiumok is részei a gyűjteménynek.

 

Az Esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el. A tér kelet-nyugati irányban húzódik, közepénél a Várhegyre vezető hatalmas mesterséges rámpa osztja három részre teret.

A Szent István tér Esztergom legnagyobb kiterjedésű tere, mely a Várhegyet öleli fel. A tér elnevezése az idők folyamán többször változott. Kezdetben Káptalan térnek nevezték, majd két különböző nevet adtak a tér két végének. A nyugati vége a Bazilika tér lett, keleti vége pedig a Káptalan tér. A Szent István tér nevet 1930-ban kapta, majd 1950-ben átnevezték az egészet Béke térnek. A rendszerváltás után az addigi két tér visszakapta a Szent István tér nevet.

 

 

Kis-Duna sétány

A Sétány a Kis-Duna jobb partján található. Esztergom Királyi városrészén halad észak-déli irányba, egészen a Vízivárosig. Párhuzamosan fut a Deák Ferenc utcával, ez a királyi városrész nyugati határa. A sétány összeköti Esztergom turisztikai szempontból fontosabb területeit. A történelmi Esztergomot Széchenyi térrel, valamint a Vízivárost a bazilikával és a Várheggyel. A sétányhoz csatlakozó zöldterületeken szobrokat, játszóteret, vendéglátó helyeket találunk.
 

Esztergom és a Dunakanyar többi része természetesen a fentieken túl is bővelkedik történelmi, kulturális és természeti kincsekben. Ha kellemes és pihentető kikapcsolódást keres vagy éppen aktív felfedezéssel szeretné egybekötni pihenését jöjjön és látogassa meg térségünket.

További programlehetőségek keresésére, tervezésére ajánljuk a következőket:

https://www.termalfurdo.hu/telepules/esztergom-34

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/esztergom

https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/esztergom/

+36-30/435-6554

magdalenavendeghaz@gmail.com